Teadom kilátással és belátással
CAJOVY DUMS VISOTOU ZAHRADOU
 |
| Most kezdhetném azzal, hogy a csehek ebben is előbb járnak, mint mi, de mi tudjuk, hogy ez Kelet-Európában nem feltétlenül előny. Tény, hogy az utóbbi években divat lett teaházat húzni a kert végébe, ahhoz pedig építész is dukál. Az építész az A1 Architects (a képek is tőlük származnak), a költségek általában 2-3 m Ft körül mozognak. Aki megengedheti magának, miért ne tenné, nagyon helyes, ha a kerti party végén a kertben cseh párok félrehúzódnak a teaház csöndjébe, s a kert zenés rovarainak zümmögése közben egy csésze tea mellett beszélik meg a dolgok állását. Olyan ez, mint egy magánstég, abból is van ilyen is meg olyan is, vagy a hétvégi ház, de gondoljunk csak bele, hány telken van itthon olyan építmény, ami csakis kizárólag az elmélyedést, önmagunk építkezését szolgálja. Persze a szerszámosbódé is azt szolgálja, de gondolom érezhető itt némi feszültség. Nyugaton, (mert mi keletiek is annak számítunk) tehát páran teaházat építgetnek, csinosítanak, (hamarosan kész a miénk is), új dizájn, természetesség, S alakú tó. Van itt egy vékony rézsű, mint drótkerítés mellett a kutyafuttató, vessünk egy pillantást jelenlegi kertjeinkre és házainkra! |
 |
| Az alkotók általában építészek. Az építészek tanult, művelt emberek mérnöki precizitással, hittel és meggyőződéssel, vagy művészi vénával. Az építészeti absztakciót egy teaház tervezése folyamán nagyon sok hatás és tudáselem befolyásolja, amiben a legelső magának a teának az ismerete kellene, hogy legyen. Itt már érezhető némi hiányosság, ez leginkább alaprajzi elrendezésben érhető tetten. A hangulati elemek, alkalmazott anyagok, méretek esetében jobb a helyzet, ezek javarészt technikai jellemzők, elég a kevesebb idő alatt feldolgozott információ is. De a tea alapvető elemeinek és kellékeinek megtanulása fáradságosabb, időigényesebb folyamat. Az A1 építészeinek munkáin a (főleg japán) teával kapcsolatos alapvető ismeretek tettenérhetők és felismerhetők. Van süllyesztett tűzhely, tokonoma szerű sima falfelület, abból kiágazó a ház részét képező vázákkal (ami azt is jelzi, hogy a tokonoma alapfunkcióját, a kép kifüggesztését a modern interpretáció elveti, nem érzi sajátjának, elegendő a virág), stb. Mindig nyitott a tető, ez már európai, archaikus gondolat (lásd Zumthor kápolnáját), összeköttetést biztosít az éggel, sőt maga a kanna is szinte onnan függeszkedik le egyenlőre csinos kenderkötélen. De ez egy modern nyugati teaház, mindent szabad, fő a wellness, nem akarunk órákon át araszolni, hajlongani. |
 |
| Az alkalmazott anyagok helyiek, ami dicsérendő (főleg vörösfenyő), a kötések és a felület megmunkálása japán, és ezt az építők talán tudják, talán nem, az égetett fa felület nem igazán, sőt egyáltalán nem jellemző, ez újabb találmány. A hagyományos teaház faanyagát hőkezelték ugyan, amiből származhattak füstölés és égés nyomok, de ilyen faszenesre sosem égették. Egyébként is lecserélik az egészet 20-25 évente, ezért ez az égetés inkább jelzés, stílus, ami elfogadható és kevéssé praktikus. A teaházépítési köztudatba a fára teaházat építő Fujimori vezette be. Az összes itt látható teaház a struktúra menedék jellegét emeli ki, praktikus és jópofa lezárható falakkal (elzárkózás és nyitás a természetre), más projektek kifejezetten pavilon jellegűek, egymástól elemelt terekkel, ami japán hangulatú, de valójában a kínai tea gyökeréhez visszavezető gondolat, (a projektmenedzserek levonulnak a tó mellé és megcsodálják az éjféli holdat). Ide már sehogyse illeszkedik az égetett fal, de mondom, ezt az építészek a teaház szerves részeként értelmezik, amit mi, a sosem meghívott vendégek, akik a médián keresztül vetünk pillantást erre a térre, elfogadunk. Aztán persze épp ez a menedék jelleg, a körülölelő kert minősége és más elemek folytán (nézzék csak a beton parkolórácsot) kelet-európai hétvégi ház karaktert ölt. Ez itt a globális termelési rendszer sikeres tagjainak hétvégi telke. Érzékenység, minimalizmus, természetesség, csipetnyi rusztikusság. |
 |
| Akik elkísértek eddig ebben az írásban, iróniát és gunyort fedeznek fel a hangomban, pedig dehogy. Örülök én minden privát teaháznak. Ha rajtam múlna, minden közparkba tennék egyet. A modern interpretációkat összességében izgalmasnak tartom. Az a kérdés, hogy a tea mikor maradhat eleven, eredeti, igaz, hivalkodástól, kötöttségektől mentes, a Rikyu féle wabi tea feltalálása óta alapvető probléma. Az a jó építész, aki erre a kérdésre az adott társadalmi keretek között adekvát és újszerű választ ad. Kelet-Európa péngyűjtő és pénznyelő hely. Lassú demoralizálódás itt is szülhet fára épített házakat, elzárt rendet. A média és a hit, hogy tévelygő társadalmaink keretei között tulajdonképpen elérhető és élvezhető a tiszta kiegyensúlyozott, természetbe olvadó, de mégis kényelmes rend, jelenleg ilyen pavilonokat szül. Gúnynak tehát nincs helye a teás oldalon. Csupán keserű kétségnek, hogy mindez igaz-e. Lent galéria kattintgatható. |
 |
Égből függeszkedő vasedény |
